Macaron-nap, avagy egy falat Párizs
A macaron egy édes-habos, különböző színekben pompázó, vidám finomság, amely mára már a legnépszerűbb desszertek közé tartozik. Érdekesség, hogy miközben igazi francia desszertként tartjuk számon, valójában Olaszországban, méghozzá Velence környékén, a 14-15. században készítettek először maccarone-t, azaz apró, tojásfehérjéből és darált mandulából készült édességet. Nemzetközi karrierjének legfontosabb állomása minden kétséget kizáróan Franciaország volt, hiszen a francia cukrászok fejlesztésének köszönhetően, az egyik legjellegzetesebb francia cukrásztermékké vált.
Macaron Day
A macaron tojásfehérje, porcukor, kristálycukor, mandulaliszt és ételszínezék felhasználásával készül, így a szivárvány legkülönbözőbb színeiben pompázik. A két korongot általában vajas krémmel – amely egyaránt lehet csokoládés illetve gyümölcsös – vagy a linzerhez hasonlóan, savanykás lekvárral szokták összeragasztani. A lehetőségek széles tárházának köszönhetően, csak a cukrász kreativitásán múlik, hogy mit hoz ki belőle. A párizsi cukrászvilág egyik leghíresebb alakja, Pierre Hermé is időről időre előrukkol egy-egy kiváló macaron újdonsággal. A színes macaronok jó fotó témák is, amelyek bármelyik gasztronómiával foglalkozó oldalon remekül mutatnak.
Macaron Day – Nem könnyű a választás
Népszerűségének alapja az, hogy nem száraz, nem túlontúl édes. A macaron szabályosan kerek, 3 cm átmérőjű, pillekönnyű, külső kérge finoman roppan, a tölteléke karakteres ízű. Az igazán jól sikerült macaron nem túl édes, a krém savanykás íze ellentétet képez az édeskés külső réteggel – egyébként pont ennek az elérése teszi részben trükkössé a macaron elkészítését.
A macaron a legendásan nehezen elkészíthető desszertek közé tartozik, amelynek készítésére kizárólag a legjobb cukrászdák vállalkoznak. Párizsban óriási kultusza van. Louis Ernest Ladurée volt az, aki a 20. század elején kitalálta, hogy a két macaron kagylót ízletes töltelékkel ragasztja össze. A híres Ladurée „laboratóriumban” a cukrászok a mai napig komoly odafigyeléssel és precizitással mérik ki a szükséges mennyiségű mandulát, tojást, cukrot, és a saját maguk által kikísérletezett, „titkos hozzávalót”. Minden szezonban új ízzel jelentkeznek, ezzel is építve, színesítve a macaron legendát.
Ugyanakkor az otthoni ételkészítés és kísérletezés egyre népszerűbbé válásával a macaron készítését övező mítoszok, városi legendák egyre inkább kezdenek szertefoszlani, ugyanis a kihívásokra nyitott gasztro bloggerek „csakazértis” megcsinálták. A tapasztalatok pedig egyre inkább azt mutatják, hogy valójában az otthoni macaron készítés nem lehetetlen küldetés, de precizitás, gyakorlat és türelem azért feltétlenül szükséges hozzá, akár csak cukorhőmérő, mérleg, habzsák, a krémhez pedig kiváló minőségű belga csokoládé vagy gyümölcspüré.
Macaron Day
Az interneten már számos macaron receptet találhatunk, magyar nyelven is. A készítés egyik legfontosabb trükkje az, hogy minden alapanyagot készítsünk ki, mérjünk ki, hogy minden a kezünk ügyében legyen a későbbiek során. A sütőpapírokat érdemes előrajzolni, hogy a macaron korongok egyforma méretűek legyenek, amely a korongok összeragasztása miatt fontos. Egy cukrászműhelyben szentségtörés, de otthoni készítéshez nem kell feltétlenül mandulalisztet vennünk, helyette daráljuk le a lehető legfinomabbra mandulát, illetve a tojásfehérjét sem kell napokig pihentetnünk. Ami viszont kimondottan nehezíti az elkészítést az az, hogy a sütési időt nagyon nehéz meghatározni. Minden sütő más és más, így először érdemes csak pár darabbal kikísérletezni azt, hogy a saját sütőnkben hány perc az ideális sütési idő.
A macaront a desszertek kedvelői mellett azok figyelmébe is ajánlom, akik baráti összejövetelt, vagy éppen esküvőt szerveznek, hiszen a macaron remek kísérő/köszönő ajándék lehet.
